Petőfi Sándor: Mi kék az ég! Mi kék az ég! Mi zöld a föld! Zöld föld felett, kék ég alatt hangos pacsirta fütyörész; dalával a Napot kicsalta, a Nap rá gyönyörködve néz. Mi kék az ég! Mi zöld a föld! Zöld a föld, kék az ég, tavasz van. És én oly sült bolond vagyok, hogy idebenn a szűk szobában kádenciákat faragok!