A

ABA - török-magyar;
jelentése: apa.

ABÁD - az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.

ABBÁS - latin; jelentése: apa, apát.

ABBOT - héber; jelentése: apa.

ABDIÁS - héber-görög; jelentése: Isten szolgája.

ÁBEL - héber; jelentése: lehelet, mulandóság.

ABELÁRD - francia; jelentése: méhész.

ABOD - az Aba képzős származéka.

ABONY - az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.

ABOS - az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.

ÁBRAHÁM - héber; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.

ÁBRIS - az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.

ABSA - héber; jelentése: apa.

ABSOLON - héber; jelentése: a béke atyja.

ACHILLES - görög-latin; jelentése: a kígyó fia.

ACSÁD - magyar ; jelentése: (ismeretlen).

ADALBERT - germán; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.

ÁDÁM - sumér-héber; jelentése: atyám.

ADELMÁR - germán; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.

ADEODÁT - latin; jelentése: Istentől adott.

ADOLÁR - germán; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.

ADOLF - germán; jelentése: nemes + farkas.

ADONISZ - görög ; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.

ADONY - magyar; jelentése: (ismeretlen).

ADORJÁN - latin; jelentése: Hadria városából való férfi.

ADRIÁN - az Adorján eredetibb változata.

AGÁD - török-magyar; jelentése: (ismeretlen).

AGAPION - görög; jelentése: szeretett.

AGATON - görög; jelentése: jó, nemes.

AGENOR - görög; jelentése: bátor.

AGGEUS - héber; jelentése: ünnepi, vidám.

AGMÁND - magyar; jelentése: (ismeretlen).

ÁGOST - latin; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁGOSTON - latin; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁHIM - héber; jelentése: Jahve felkelt.

AHMED - arab; jelentése: dicséretre méltó.

AJÁD - magyar; jelentése: (ismeretlen).

AJTONY - török-magyar; jelentése: arany.

AKÁCS - görög-latin-magyar; jelentése: ártatlan.

ÁKOS - török-magyar; jelentése: fehér sólyom.

ALADÁR 1. - török; jelentése: testőrhadnagy; 2. - germán; jelentése: mindenben
hatalmas;

3. - iráni;
jelentése: elöljáró.

ALADIN - germán; jelentése: kis öreg.

ALAJOS - germán-latin; jelentése: egész + bölcs.

ALÁN - breton-angol; jelentése: (bizonytalan).

ALÁRD - germán; jelentése: nemes, kemény.

ALBERT - német; jelentése: nemes, fényes.

ALBIN 1. - latin; jelentése: fehér; 2. - germán; jelentése: nemes barát.

ALDÁN - angol-német; jelentése: egyik ágon dán származású.

ALDÓ - az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.

ÁLDOR - germán; jelentése: nemes uralkodó.

ALEX - görög-latin; jelentése: harcra kész férfi.

ALFONZ - germán; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.

ALFRÉD - germán; jelentése: tündér, tanács.

ALGERNON - angol költői névadás.

ALI - arab; jelentése: fenséges, fennkölt.

ALMÁR - germán; jelentése: nemessége által híres.

ÁLMOS - 1. magyar; jelentése: álombeli, megálmodott;
2. török; jelentése:vétel;

3. - bolgár; jelentése:
magasztos.

ALPÁR - török-magyar ; jelentése: hős férfi.

ALVIÁN - orosz; jelentése: (ismeretlen).

ALVIN - germán; jelentése: nemes barát.

AMADÉ - latin; jelentése: szeresd az Istent!

AMAND - latin; jelentése: szeretetreméltó.

AMBOS - az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.

AMBRUS - görög; jelentése: halhatatlan.

ÁMON - héber; jelentése: igazmondó; művész.

ÁMOS - héber; jelentése: terhet vivő, megrakott.

ANASZTÁZ - görög; jelentése: a feltámadott.

ANATOL - görög; jelentése: napkeleti országból való.

ANDOR - görög; jelentése: férfi, férfias.

ANDOS - az András régi becéző formájából önállósult.

ANDRÁS - görög; jelentése: férfi, férfias.

ANDRÉ - görög; jelentése: férfi, férfias.

ANGELUS - görög-latin; jelentése: Isten követe, angyal.

ANGUSZ - kelta; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.

ANTAL - latin; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTIGON - görög; jelentése: nemessége által kiemelkedő.

ANTOS - az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.

ANZELM - germán; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

ÁNYOS - görög-latin; jelentése: (ismeretlen).

APOLLINÁR - latin; jelentése: Apollóhoz hasonló.

APOR - magyar; jelentése: (bizonytalan).

APOSTOL - görög; jelentése: követ, küldött, apostol.

APRÓD - magyar; jelentése: apród, fegyverhordozó.

ARCHIBALD - germán; jelentése: igazi, merész, hős férfi.

ARÉTÁSZ - görög; jelentése: keresztény királyok neveiből.

ARIÁN - latin; jelentése: hadriai.

ARIEL - héber; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.

ARION - görög; jelentése: a gyors, az erős.

ARISZTID - görög-latin; jelentése: nemes származású.

ARKÁD - görög-latin; jelentése: Árkádiából való férfi.

ÁRKOS - magyar; jelentése: (ismeretlen).

ARLEN - ír-gall; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.

ARMAND - Herman francia megfelelője.

ÁRMIN - latin; jelentése: hadi férfi.

ARNOLD - germán; jelentése: sas, uralkodó.

ARNÓT - germán; jelentése: sas, uralkodó.

ÁRON - héber; jelentése: ihletett, tisztánlátó.

ÁRPÁD - magyar; jelentése: árpa.

ARSZLÁN - török-magyar; jelentése: oroszlán.

ARTEMON - görög; jelentése: ép, egészséges.

ARTÚR - kelta-angol; jelentése: (ismeretlen).

ARVID - svéd; jelentése: sas a viharban.

ARZÉN - görög-latin; jelentése: erőteljes, férfias.

ASZTER - görög; jelentése: csillag.

ATÁD - török-magyar; jelentése: apa.

ATANÁZ - görög; jelentése: halhatatlan.

ATILLA - gót; jelentése: szeretett atyánk.

ATLASZ - görög-arab; jelentése: szövetfajta; sima

ATOS - magyar; jelentése: apa.

ATTILA - gót; jelentése: szeretett apánk.

AURÉL - latin; jelentése: aranyos.

AURÉLIÁN - latin; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.

AVENÁR - héber; jelentése: apa, szövétnek.

AXEL - héber-dán-svéd; jelentése: a béke atyja.

AZÁR - héber-görög; jelentése: akit Jehova segít.

B

BÁCS - török-magyar;
jelentése: méltóságnév.

BAGAMÉR - szláv; jelentése: isten, béke.

BAJÁN - török-magyar; jelentése: gazdag.

BAJNOK - magyar; jelentése: a szó maga.

BALABÁN - török-magyar; jelentése: karvaly.

BALAMBÉR - vitás; jelentése: (ismeretlen).

BALÁR - magyar; jelentése: bolgár.

BALÁZS - latin-magyar; jelentése: királyi.

BALDÓ - német; jelentése: merész.

BALDVIN - német-angol; jelentése: bátor barát.

BÁLINT - latin; jelentése: erős, egészséges.

BALTAZÁR - asszír-babilóniai-német; jelentése: Baal isten óvja életét.

BÁN - magyar; jelentése: méltóságnév.

BANDÓ - az András önállósult becézője.

BÁNK - a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.

BÁNOS - a Bán kicsinyítőképzős származéka.

BARABÁS - görög-szláv; jelentése: Abbasz fia.

BARDÓ - germán; jelentése: csatabárd, farkas.

BARNA - a Barnabás önállósult magyar rövidülése.

BARNABÁS - arámi-héber; jelentése: a vigasztalás fia.

BARÓT - török-magyar; jelentése: menyét, nyest.

BARS - magyar; jelentése: bors.

BARTAL - arámeus-görög-latin; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BARTOLÓMEÓ - héber; jelentése: szántóvető, földműves.

BARTOS - a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.

BATÓ - magyar; jelentése: buzogány.

BÁTONY - magyar; jelentése: (ismeretlen).

BÁTOR - török-magyar; jelentése: a szó maga.

BAZIL - görög-latin; jelentése: királyi.

BAZSÓ - a Bazil régi magyar formájából.

BECSE - török-magyar; jelentése: kánya.

BEDŐ - magyar; jelentése: (ismeretlen).

BEKÉNY - magyar; jelentése: (ismeretlen).

BEKŐ - magyar; jelentése: (ismeretlen).

BÉLA 1. - magyar; jelentése: bél, belső rész; 2. - török; jelentése:
előkelő;

3. - héber; jelentése: világot elnyelő.

BELIÁN - magyar; jelentése: (ismeretlen).

BELIZÁR - germán; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.

BENCE - latin; jelentése: győztes.

BENDE - a Benedek becéző rövidüléséből.

BENDEGÚZ - hun-magyar; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának
nevéből.

BENE - a Benedek régi magyar becézőjéből.

BENEDEK - latin eredetű; jelentése: áldott.

BÉNI - a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.

BENIGNUSZ - latin; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJÁMIN - héber; jelentése: a szerencse fia.

BENKE - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENKŐ - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENŐ - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BERCEL - bolgár-kabar-magyar; jelentése: bércen, azaz dombos,
tüskés területen túli rész. BERENGÁR - germán; jelentése: medve, lándzsa.

BERÉNY - magyar; jelentése: régi magyar törzsnévből.

BERGER - francia; jelentése: pásztor, juhász.

BERISZLÓ - szláv-magyar; jelentése: Pribina dicsősége.

BERNÁT - germán; jelentése: erős, mint a medve.

BERTALAN - arámeus-görög-latin; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BERTOLD - germán; jelentése: pompával uralkodó.

BERTRAM - germán; jelentése: ragyogó, holló.

BESE - török-magyar; jelentése: kánya.

BOÁZ - héber; jelentése: erős.

BOCSÁRD - német-magyar; jelentése: erős védelmező.

BOD - török-magyar; jelentése: ág, oldalág.

BÓDOG - magyar ; jelentése: boldog, gazdag.

BODOMÉR - török-magyar; jelentése: (ismeretlen).

BODONY - magyar; jelentése: ág, oldalág.

BODOR - magyar; jelentése: göndör.

BOGÁT - szláv-magyar; jelentése: gazdag.

BOGDÁN - szláv; jelentése: Isten ajándéka.

BOLDIZSÁR - asszír-babilóniai-német-magyar; jelentése: Baal
isten óvja életét.

BONIFÁC - latin; jelentése: a jó sors embere; jótevő.

BÓNIS - a Bonifác régi magyar becézőjéből.

BORBÁS - a Barabás alakváltozata.

BORISZ - orosz- bolgár; jelentése: harc, harcos.

BORS - magyar; jelentése: a szó maga.

BOTÁR - magyar; jelentése: (ismeretlen).

BOTOND - magyar ; jelentése: buzogányos harcos.

BOTTYÁN - Bothianus hitvalló nevéből.

BOZSIDÁR - szláv; jelentése: Isten ajándéka.

BÖKÉNY - török-magyar; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.

BRÚNÓ - ófelnémet; jelentése: barna, barnamedve.

BRÚTUSZ - latin ; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.

BUDA - magyar; jelentése: (bizonytalan).

BULCSÚ - török-magyar; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.

BUZÁD - magyar; jelentése: búza.

C

CECIL - a Cecilián becéző rövidüléséből
önállósult.

CECILIÁN - latin-francia; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi;
vak.

CELESZTIN - latin; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.

CÉZÁR - etruszk-latin; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.

CICERÓ - latin; jelentése: borsó.

CIPRIÁN - latin; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.

CIRILL - görög-latin; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.

CIRJÉK - görög; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.

CÍRUS - perzsa-görög-latin; jelentése: uralkodó, Nap.

CSABA - török-magyar; jelentése: pásztor, kóborló.

CSÁK - török-magyar; jelentése: ütő.

CSANÁD - magyar; jelentése: (ismeretlen).

CSÁT - magyar; jelentése: (ismeretlen).

CSATÁD - magyar; jelentése: csata.

CSATÁR 1. - magyar; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája.
2. - szláv; jelentése: pajzskészítő.

CSATÓ - magyar; jelentése: csat.

CSEGÕ - magyar; jelentése: (ismeretlen).

CSEKE - török-magyar; jelentése: húzó, vivő.

CSENGER - magyar; jelentése: (ismeretlen).

CSÉPÁN - az István szláv, régi magyar alakváltozata.

CSEPEL - magyar; jelentése: sarjadékerdő.

CSOBÁD - a Csaba kicsinyítőképzős származéka.

CSOBÁN - török-magyar; jelentése: pásztor.

CSOMBOR - magyar; jelentése: a szó maga.

CSONGOR - török-magyar; jelentése: vadászmadár.

CSÖRSZ - szláv; jelentése: ördög.

D

DAGOBERT - germán; jelentése: ragyogó, mint a
nap.

DAGOMÉR - germán; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.

DALIBOR - cseh; jelentése: (ismeretlen).

DALTON - óangol; jelentése: völgyből való.

DAMÁZ - görög; jelentése: szelídítő, legyőző.

DAMJÁN - görög-latin; jelentése: a népbõl származó; legyőző.

DAMOS - a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata.

DÁNIEL - héber; jelentése: Isten a bírám.

DANILÓ - a Dániel szláv megfelelője.

DÁNOS - a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

DANTE - latin; jelentése: kitartó, állhatatos.

DÁRIUS - latin-perzsa-görög; jelentése: hatalmas.

DÁVID - héber; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.

DELI - magyar; jelentése: dalia, vitéz.

DEMÉNY - a Demjén régi magyar alakváltozata.

DEMETER - görög-szláv; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

DEMJÉN - a Damján önállósult alakváltozata.

DÉNES - görög; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.

DEODÁT - az Adeodát rövidülésébõl önállósult.

DETRE - germán; jelentése: nép + hatalmas.

DÉVALD - germán; jelentése: nép + merész.

DEZSÉR - a Dezső régi magyar alakja.

DEZSŐ - latin-magyar; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.

DIOMÉD - görög; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való.

DITMÁR - germán; jelentése: nép + híres.

DOMÁN - kun-magyar; jelentése: köd.

DOMICIÁN - latin; jelentése: legyőző, meghódító.

DOMINIK - latin-szláv; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.

DOMOKOS - a Domonkos önállósult alakváltozata.

DOMONKOS - latin; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.

DOMOS - a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

DONALD - skót-kelta; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.

DONÁT - latin; jelentése: Istentől ajándékozott.

DORIÁN - angol; jelentése: dór férfi.

DORMÁN - besenyő; jelentése: (ismeretlen).

DÖME - a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka.

DÖMÖTÖR - a Demeter magyar alakváltozata.

DUKÁSZ - görög; jelentése: vezér, vezető.

DUSÁN - délszláv; jelentése: lélek.

E É

EDE - az Edvárd német rövidüléséből önállósult.

EDGÁR - ószász-angol; jelentése: vagyon + dárda.

EDIZON - angolszász; jelentése: Ádám leszármazottja.

EDMOND - germán; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

EDÖMÉR - kun; jelentése: (ismeretlen).

EDVÁRD - germán; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVIN - germán; jelentése: az örökös barátja.

EFRAIM - héber; jelentése: kettős termés, kettős örökség.

EGBERT - germán; jelentése: kard + híres, fényes.

EGMONT - germán; jelentése: fegyver + védő.

EGON - az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet becézőjébõl önállósult.

EGYED - görög-magyar; jelentése: pajzshordozó.

ELEK - magyar; jelentése: (ismeretlen).

ELEMÉR - vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÉLIÁS - héber-görög-latin; jelentése: Jahve az én Istenem.

ELIHU - héber; jelentése: Isten az Úr.

ELÍGIUSZ - latin; jelentése: kiválasztott.

ELIZEUS - héber; jelentése: Isten a szabadulás.

ELLÁK - hun; jelentése: (ismeretlen).

ELMÁR - germán; jelentése: mindenütt híres.

ELMÓ - az Elmár becézőjéből önállósult.

ELŐD - magyar; jelentése: elsőszülött, ős.

ELTON - angol; jelentése: öreg faluból való.

EMÁNUEL - héber; jelentése: velünk az Isten.

EMIL - latin; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁN - latin; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi.

EMŐD - magyar; jelentése: anyácska.

ENDRE - német-szláv-magyar; jelentése: férfi, férfias.

ÉNEÁS - görög-magyar; jelentése: mondai hős nevéből.

ENGELBERT - germán; jelentése: híres az angolok között.

ENGELHARD - germán; jelentése: vakmerő az angolok között.

ÉNOK - héber; jelentése: a felszentelt.

ERAZMUS - görög-latin-holland; jelentése: óhajt, kíván.

ERHARD - germán; jelentése: becsület + erős.

ERIK - alnémet-északi germán; jelentése: nagyrabecsült.

ERNÁK - hun eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ERNŐ - ófelnémet; jelentése: komoly, határozott.

ERNYE - török-magyar; jelentése: férfi.

ERVIN - germán; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.

ETE - magyar; jelentése: (bizonytalan).

ETELE - hun-magyar; jelentése: szeretett apánk.

EUGÉN - görög-német; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.

EUSZTÁK - görög-latin; jelentése: dús kalászú, termékeny.

EUTIM - görög; jelentése: nemes + tisztelet.

ÉVALD - germán; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó.

EVARISZT - görög; jelentése: derék, ügyes, legjobb.

EZÉKIEL - héber; jelentése: az Isten erős, hatalmas.

ÉZSAIÁS - héber; jelentése: Isten az üdvösség.

ÉZSAU - héber; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.

F

FÁBIÁN - latin; jelentése: a Fabius nemzetséghez
tartozó férfi.

FÁBIUSZ - latin; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.

FABÓ - a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

FARKAS - magyar; jelentése: a szó maga.

FAUSZTUSZ - latin; jelentése: szerencsés.

FEDOR - a Teodor orosz megfelelőjéből.

FELICIÁN - latin; jelentése: boldog.

FÉLIX - latin; jelentése: boldog.

FERDINÁND - germán; jelentése: béke + merész.

FERENC - francia-latin; jelentése: francia.

FIDÉL - latin; jelentése: hűséges.

FILEMON - görög; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.

FILIBERT - germán; jelentése: messze földön híres.

FILOMÉN - görög; jelentése: szeretett.

FIRMIN - latin; jelentése: szilárd jellemű.

FLORENTIN - latin; jelentése: virágzó, tekintélyes.

FLÓRIÁN - latin; jelentése: virágos, virágzó.

FLÓRIS - a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka.

FODOR - magyar; jelentése: göndör hajú.

FOLKUS 1. - német-magyar; jelentése: nép + híres;

2. - latin-francia; jelentése:
vízityúk, szárcsa.

FÓRIS - a Flóris régi magyar változata.

FORTUNÁT - latin; jelentése: boldog.

FREDERIK - német; jelentése: békés, nyugodt.

FRIDOLIN - germán; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

FRIGYES - német-magyar; jelentése: béke + hatalom.

FÜLÖP - görög; jelentése: lókedvelő.

G

GÁBOR - héber; jelentése: Isten embere, Isten
bajnoka.

GÁBRIEL - héber; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GÁL - kelta-ír; jelentése: kakas.

GÁLOS - a Gál régi teljesebb magyar alakja.

GARA - török; jelentése: héja.

GÁSPÁR - perzsa; jelentése: kincset megőrző.

GASZTON - germán; jelentése: (bizonytalan).

GAZSÓ - a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából.

GEDEON - héber; jelentése: harcos, vágó, romboló.

GEDŐ - a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka.

GELLÉN - a Kilián régi magyar változata.

GELLÉRT - német; jelentése: gerely + kemény.

GEMINIÁN - latin; jelentése: iker.

GERASZIM - görög; jelentése: tiszteletreméltó.

GERÉB - szász-magyar; jelentése: községi bíró.

GERGELY - görög; jelentése: éberen őrködő.

GERGŐ - a Gergely magyar alakváltozata.

GERJÉN - görög-német-magyar; jelentése: legidősebb fiútestvér;
legidősebb elöljáró.

GERMÁN - német; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér

GEROLD - germán; jelentése: dárda + hatalom.

GERŐ - a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka.

GERZSON - héber; jelentése: az idegen, a száműzött.

GÉZA - török-német-magyar; jelentése: méltóságnév.

GIBÁRT - német-magyar; jelentése: adakozó kedvű + erős.

GIDA - a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős
származéka.

GILBERT - német; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között.

GILGAMES - mezopotámiai; jelentése: (ismeretlen).

GOBERT - germán; jelentése: Isten segítsége révén híres.

GODVIN - angol-holland; jelentése: Isten barátja.

GORDON - skót-angol; jelentése: (ismeretlen).

GORGIÁS - latin; jelentése: (ismeretlen).

GOTFRID - német; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

GOTHÁRD - német; jelentése: Isten segítségével erős.

GOTLÍB - germán; jelentése: Isten gyermeke.

GRACIÁN - latin; jelentése: kellemes, kedves, bájos.

GREGORI - görög; jelentése: éber, szemfüles.

GUJDÓ - német; jelentése: erdőből származó.

GUSZTÁV - skandináv-német; jelentése: a gótok támasza.

GÜNTER - német; jelentése: a harcosok seregének vezére.

Gy

GYÁRFÁS - görög-latin; jelentése: idős férfi.

GYENES - a Dénes régi magyar alakváltozata.

GYÖRE - a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYÖRGY - görög-latin; jelentése: földműves, gazdálkodó.

GYÖRK - a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYŐZŐ - a Viktor magyarító lefordítása.

GYULA - bolgár-török-magyar; jelentése: magyar méltóságnév.

H

HAMILKÁR - föníciai; jelentése: Melkart istenség
kegyessége, jóindulata.

HANNIBÁL - föníciai; jelentése: Baal isten kegyelme.

HANNÓ - ófelnémet; jelentése: védelem.

HARALD - germán; jelentése: hadsereg + merész.

HARKÁNY - magyar; jelentése: harkály.

HARLÁM - orosz; jelentése: örömtől ragyogó.

HARRI - a Henrik angol becézőjébõl alakult.

HARTVIG - germán; jelentése: merész a harcban.

HASSZÁN - arab; jelentése: szép.

HEKTOR - görög; jelentése: uralkodó.

HELIODOR - görög; jelentése: a napisten ajándéka.

HÉLIOSZ - görög; jelentése: nap, napisten.

HENRIK - germán; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HERBERT - germán; jelentése: hadsereg + fény.

HERMAN - germán; jelentése: hadi férfi.

HERMÉSZ - görög; jelentése: beszélni, megmagyarázni.

HEROLD - a Harald német változata.

HETÉNY - magyar; jelentése: a hetedik gyermek.

HIADOR - a Heliodor régi magyar változata.

HILÁRIUSZ - latin; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILMÁR - német; jelentése: a harcban hírnevessé vált.

HIPPOLIT - görög; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.

HÓDOS - magyar; jelentése: hódvadász.

HOLLÓ - magyar; jelentése: hollófekete haj.

HONORÁTUSZ - latin; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.

HONÓRIUSZ - latin; jelentése: tiszteletreméltó.

HONT - német; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.

HORÁC - görög-latin-német; jelentése: ifjú, virágzó.

HUBA - magyar; jelentése: (bizonytalan).

HUBERT - német; jelentése: szelleme által kiváló.

HUGÓ - germán; jelentése: értelmes, intelligens.

HUMBERT - német; jelentése: ereje által ragyogó.

HUNOR - török-magyar; jelentése: onogur (népnév).

HÜMÉR - latin-magyar; jelentése: hűséges.

I

IBRÁNY - az Ábrahám alakváltozata.

IGNÁC - latin; jelentése: tûz.

IGOR - német-orosz; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.

ILÁRION - a Hiláriusz görögös formája.

ILDEFONZ - germán-nyugati gót; jelentése: harcra kész.

ILIÁN - görög-orosz; jelentése: nap.

ILLÉS - az Éliás önállósult változata.

ILMÁR 1. - a Hilmár alakváltozata. 2.
a finn Ilmár mondai hős nevéből.

IMBERT - fríz; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.

IMMÁNUEL - héber; jelentése: Isten velünk van.

IMRE - germán; jelentése: hatalmas, híres, királyi.

INCE - latin; jelentése: senkinek sem ártó.

IPOLY - görög; jelentése: a lovakat kifogó.

IRÉNEUSZ - görög-latin; jelentése: békés.

ISTVÁN - görög-német-magyar; jelentése: virágkoszorú.

IVÁN 1. - a régi magyar Ivános rövidülése; 2. - orosz;
jelentése: Isten kegyelmes.

IVÓ 1. - germán; jelentése: tiszafa; 2. - az Iván szláv becézõje.

IVOR 1. - ír-skót-welszi; jelentése: úr, uralkodó; 2. - az Igor ukrán és
belorusz változata;

IZAIÁS - az Ézsaiás alakváltozata.

IZIDOR - görög-latin; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

IZMAEL - héber; jelentése: Isten meghallgat.

IZOR - az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.

IZRAEL - héber; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.

IZSÁK - héber-görög-latin; jelentése: nevetés.

IZSÓ 1. - az Ézsau alakváltozata; 2. - a József régi Izsóf változatának
rövidülése;

3. - az Izsák becézője.