Bár nem jövök sűrűn, de mindig vár rám valami meglepetés! Köszönöm!
"Ki a hallgatásom nem érti, az a beszédemet sem. Aki nem lát a sorok mögé, hogy is várhatnám, hogy megértsen. Egyszerű ember vagyok, egyszerű szavakkal, tele félelemmel, hatalmas falakkal. A szép és jó gyorsan elmúlik, de én is ember vagyok, aki mindig csak álmodik."
"Ki a hallgatásom nem érti, az a beszédemet sem. Aki nem lát a sorok mögé, hogy is várhatnám, hogy megértsen. Egyszerű ember vagyok, egyszerű szavakkal, tele félelemmel, hatalmas falakkal. A szép és jó gyorsan elmúlik, de én is ember vagyok, aki mindig csak álmodik."
Ó, gyönyörű szép titokzatos éj, Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél, Kisdedként az édes úr jászolában megsimul Szent karácsony éjjel.
Ó fogyhatatlan, csodálatos éj, Hópehely ostya, csöpp búzakenyér, Benne lásd az édes Úr téged szomjaz, rád borul, Egy világgal ér fel. .
BETLEHEMI CSILLAG
Mert jóllehet csak istállót talál, ki „lépre megy” a csillagot követve - mindig lesz Gáspár, Menyhárt s Boldizsár, ki újra csak elindul Betlehembe. A csillag meg nem róható azért, hogy álmaink egén kétszeresen süt -
nem koronás, felkent királyt ígért, csak kisdedet, hogy királlyá növeljük. Ki a jászolnál megcsalatva áld mert isten fia nem bíborpalástos: hozzásegíti tétlen is akár a férfikori töviskoronához. S nem adja már, csupán Felrója önként az aranyat, a mirhát és tömjént.
. Énekelni kéne karácsonyestére, ráférne az ének sok híres legényre. Verset énekelni, ellágyuló szájjal, Jézus kis csöppségnek s lóbálni lámpással
Megajándékozni Boldogasszony-anyát áhítattal, s kérni: mutassa kis fiát. Mondókát mondani, ott állani előd, s kérdezősködni mi új megváltónk felől.
S számára, hogy szíves üdvözletet hagyunk.. Egyszerű, nagy csizmás falusiak vagyunk. Üdvözletet annak, aki megöletett, azonnal drága, mihelyst megszületett.
Jézus kis urunknak lábainál megholt szabadítónk ki a szabadság lelke volt. ... Énekelni kéne karácsonyestére, ráférne az ének sok híres legényre.