Négy égő gyertya meséje Négy gyertya égett az adventi koszorún. Olyan csend
volt, hogy hallani lehetett, amit a gyertyák beszéltek. -Az első gyertya megpislant és elkezdte: a nevem BÉKE "Az én lángom világít, de az emberek nem tartják
be a békét" A lángja pislákolni kezdett míg végül kialudt . -A második gyertya rákezdte: a nevem HIT "de az emberek nem akarnak tudomást szerezni
semmiről, úgy, hogy hiába világítok én is" Huzat támadt és a gyertya lángja kialudt. -A harmadik gyertya szomorúan és csendesen
rákezdte: az én nevem SZRETET "Már nincs értelme, hogy világítsak,, az emberek
félre tolnak és elfelejtenek." és a lángja sisteregve kialudt. Egy kisfiú lépett be a szobába, rá nézett a gyertyákra
és így kiáltott: "NEKTEK ÉGNI KELL!" és majdnem sírva fakadt . - S ebben a pillanatban megszólalt a negyedik gyertya: "NE FÉLJ! AMEDDIG ÉN ÉGEK MINDIG VAN REMÉNY"
a nevem: REMÉNY Így a négy lángot . BÉKÉÉRT
HITÉRT, SZERETETÉRT REMÉNYÉRT őrizni kell MINDÖRÖKRE Légy a BÉKE, a HIT, a
SZERETET, nagykövete.
|