Két barát ment a sivatagba. Összevesztek, az egyik képen törölte a másikat, aki megsértődött. Anélkül, hogy hozzá szólt volna a következőt írta a homokba: - Ma a legjobb barátom lekevert egyet!!! Mentek tovább a sivatagba és egy oázishoz értek. Elhatározták, hogy megfürdenek. Az a barát , aki a pofont kapta, nem úszott túl jól fuldokolni kezdett, a másik gondolkodás nélkül beugrott odaúszott hozzá és kimentette. Magához térve az ember a következő mondatot véste egy kőbe: - Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!!! Az a barát, aki lekevert egyet, majd megmentette a másik életét megkérdezte: - Mikor megütöttelek homokba írtad. Most kőbe vésted, hogy megmentettelek. MIÉRT????? A másik azt válaszolta: - Mikor valaki megbánt, csak homokba szabad írnunk, hogy a megbocsátás szele eltörölje a szavakat. - De, ha valaki jót tesz velünk, véssük kőbe, hogy senki se törölhesse el!!!! Tanuld meg a sérelmeidet homokba írni !!!! A jó cselekedeteket pedig kőbe vésni!!!
Azt mondják egy különleges emberrel találkozni, elég egy pillanat. Megszeretni és tisztelni elég egy nap. De az illető elfelejtéséhez, már lehet, hogy kevés egy élet is. |