|
|
 | |  |
| Nyitólap » 2012 » November » 14
Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...
Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...
Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...
Szép most az Ősz. Akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon,
s míg fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a Föld készül. Mereng új Tavaszon....
Megtekintések száma:
439
|
Hozzáadta::
kucika
|
Dátum:
2012-11-13
|
| |
| |
 | |  |
|
| Most online |
 |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |  |
 |
|
