Ha most itt
lennél,
úgy ölelnélek, ahogy szeretnéd.

Szeress úgy te is: ahogy
szeretném.

Szeress úgy te is, ahogy szeretném,
Ha most itt
lennél,
kezedet kezembe tenném
Csak néznélek és várnék,
hogy
szemeimben, mint tükörben magadat lássad

Ne hagyd, hogy árnyékban
álljak.

Árnyékod lépd át, ne hagyd, hogy árnyékban álljak.
Ha most itt
lennél magamhoz ölelnélek, hogy fájjon.
Arcodon tavasz nyíljon, azt
kívánnám...
és ...
És megállna az idő,
Kék halálra többé nem
várnál,
megtennék mindent, amit kívánnál.

Ha most itt lennél, egy
napomat elmesélném...
hogy egyedül maradj többé nem engedném
De csak
szavak jönnek, melyeket te sem hiszel el,
a telefon süketen hallgat senki nem
felel.
Ha most itt lennél végighúznám ujjam válladon,
megfeszülne bőröd,
lehullna minden rólad,
összekulcsolnám kezed, mintha bilincsre várna
a
szerelem börtönében végleg bezárva.

Szeress úgy, ahogy én tudok
szeretni

Kérném ölelj még
Szeress úgy, ahogy én tudok
szeretni
Kérném ölelj még
Szeress úgy, ahogy én tudok szeretni
Ölelj
még
Szeress úgy, ahogy szeretném

Szeress úgy, ahogy én
Szeress úgy,
ahogy én
Szeress úgy, ahogy én

Szeress úgy, ahogy én tudok
szeretni

Kérném ölelj még
Szeress úgy, ahogy én tudok
szeretni
szeress úgy, ahogy szeretném...
Kérném ölelj még
Ölelj
még...