Te egy nagy-nagy csoda vagy történetek, mesék felnőtteknek

"Életünk minden másodperce az univerzum új és egyedülálló pillanata, egy pillanat, mely soha többé nem tér vissza.
Ezzel szemben mire tanítjuk a gyermekeinket? Arra, hogy kettő meg kettő az négy, és Párizs Franciaország fővárosa...
Mikor tanítjuk meg őket arra, hogy mik valójában?
Mindegyikünknek azt kellene mondanunk:
- Tudod, mi vagy te? Csoda. Páratlan a magad nemében. Soha ezelőtt nem született hozzád fogható. Csodálatos a lábad, a karod, az ügyes ujjad, a mozgásod.
Képes vagy bármire. Igen, te vagy a csoda. Mindannyiunknak azon kell fáradoznunk, hogy a világot gyermekeihez méltóvá tegyük!"

Kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy a megbocsátás képessége EGÉSZSÉGÜNK Központi tényezője. Alapja.
A Megbocsátás a kulcsa Belső Békénknek, és Szabadságunknak,
- mivel gyógyítja az elkeseredett szívet,
- harmóniát ad a munkában,
- és segít, hogy otthon érezzük magunkat a világban,
- és nyitottabban éljünk Embertársainkkal.
A Megbocsátás az egyedüli módja annak, hogy leváljunk a már korábban befejeződött, de még feldolgozatlan kapcsolatainkról, és belső küszködéseinktől megszabadulva, szabadon folytathassuk tovább utunkat.
A Megbocsátás a Lelki a Testi, és általában, SPIRITUÁLIS egészségünk alapja.
A megbocsátás alapvetően szükséges a gyógyuláshoz. Mint ahogy az is, hogy ne nyomjuk el, és ne értsük félre érzéseinket. Saját valóságunk sokféle érzést foglal magába. Egyrészt a Hitet, a Tudást, az Örömöt, az Optimizmust, mint az olyan érzelmeket is, mint a Düh, a Neheztelés, az Ellenségesség , a Szégyen és a Bűntudat. Ezek a negatív érzések általában elrejtve maradnak, és fájdalamat keltenek a felszín alatt. Mindaddig, amíg meg nem gyógyítjuk őket, nagy árat követelnek tőlünk: Egészségünket, a Boldogságra való képességünket, és azt, hogy képesek legyünk egymást kielégítő és gazdagító kapcsolatokat teremteni.
A megbocsátás abban segít, hogy megszabaduljunk rossz közérzetünktől, gyengeségeinktől, amit a bennünk lakozó düh és harag okoz, mert ezek: a Düh és a Harag, a mi ÉLETERŐNKET szívja el. Azok az emberek, akik elvesznek saját haragjukban és gyűlölködésükben, a Bűntudatban és a Szégyenben, azoknak rideggé válik életük, és elveszítik életenergiájukat.
A megbocsátás mindannyiunk számára lehetővé teszi, hogy kiszabaduljunk mások cselekedeteinek hatalmából, és szabadon élhessünk. A megbocsátás belső megkönnyebbülést ad, és képessé tesz, hogy reménnyel a szívünkben éljük meg a jelent. Az ITT és MOST-ban.
A múlt hangjai éppen abban akadályoznak meg minket, hogy képesek legyünk a JELEN-ben élni. Csak a megbocsátás ad reményt ahhoz, hogy újra ráleljünk belső békénkre, és a mában élve, egy szebb és jobb jövőt tudjunk magunknak építeni.
A világ összes tudása is vajmi keveset ér, ha a bennünk élő harag napról-napra nő, ha egy újonnan megismert ember viselkedése minden alkalommal , egy korábbi, be nem gyógyult kapcsolatunkra emlékeztet. A megbocsátás feltételezi, hogy elfogadjuk saját értékeinket, és azt is, hogy hibáinkban egyben lehetőségeinket is meglássuk.
Lehetőséget arra, hogy növekedjünk, hogy tudatosságunk gyarapodjon, és a bennünk élő részvét kibontakozhasson, és erősebbé váljon.
A megbocsátás nem viselkedések láncolata, hanem hozzáállás kérdése.