Best Friends Club
Fórum oldalunk tartalmát, csak bejelentkezett felhasználók láthatják !
[ Új üzenetek · Résztvevők · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Boszorkány sziget
IstvánDátum: Csütörtök, 2011-01-27, 00:26:12 | Üzenet # 1
Rendszergazda
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 988
Állapot: Offline
b-8




b-22




b-3


b-2



b-10



A boszorkányság története filozófiája



A Wicca története

"Huszonötezer évvel ezelõtt õskori elõdeink élete a vadászat sikerén múlott. Akkoriban az emberek világát istenek tömege népesítette be. Úgy vélték, minden természeti jelenségben egy-egy önálló szellem ölt alakot... a természet, benne az állatok is emberfeletti, azaz isteni tulajdonságokkal rendelkeznek, tehát istenek. A zsákmány nagy része agancsos, illetve szarvas állat volt, így õseink elképzelése szerint a vadászat istene szarvakkal ékesítette magát.

Efféle elképzelésekkel vette kezdetét a mágia kialakulása, ez tekinthetõ az ember elsõ, botladozó lépésének a vallás felé.
A vadászat istenével együtt létezett egy istennõ, bár hogy melyikük volt elõbb, nem tudjuk. Sokkal fontosabb, hogy a bõ zsákmány elõfeltétele a vadak szaporasága. A horda fennmaradásáé pedig az emberi termékenység. Nagy volt akkoriban a halandóság. Az õsember párzó állatokat ábrázoló szobrocskákkal, továbbá a törzs termékenységi rítusaival (szeretkezéssel egybekötött szertartások) vélte biztosítani a sokasodást.


A termékenység istennõje képviselte a nõiség lényegét, a gondoskodó, fenntartó anyatermészetet és az anyaföld erejét sûrítve alakjába.
A rítusok szaporodásával egyidejûleg fejlõdött ki egy sajátos tudású réteg, a pogány papság. Kevés kiválasztott tudta eredményesen vezetni a szertartásokat. Egyes európai vidékeken e kevés vezetõ sámánt, papot és papnõt wiccának hívták. A wicca (eredetileg wicca a férfi és wicce a nõ) szó eredeti jelentése: bölcs. A wiccák bölcsességét könnyebb megérteni, ha tudjuk, hogy nagy tudású füvesemberként, jövendõmondóként és varázslóként szintén megállták a helyüket. A wicca egy személyben volt orvos, bíró, tanácsadó, varázsló és pap.


b-73


A wiccák teljhatalmú közvetítõként mûködtek isten és ember, valamint a különféle létsíkok között. A nagy ünnepeken õket is szinte istenekként tisztelték.
A kereszténység megjelenése után egész országokat nyilvánítottak hatalmi szóval kereszténynek, holott valójában mindössze az uralkodójuk vette fel a keresztséget, azt is fõleg bizonyos politikai formaságok kedvéért. A kereszténység elsõ ezeréves fennállása során számos európai országban az õsi, természeti vallások valamelyikét követték az emberek. A tömeges áttérés Nagy Gergely pápa uralkodása alatt következett be.
A kereszténység korai idõszakában a wiccák és általában a pogány hit követõi az egyház vetélytársai voltak. Természetes, hogy szerettek volna megszabadulni tõlük, ám még nem sikerült döntõ csapást mérni rájuk. Ilyen helyzetekben szokás a régi vallások isteneit az új vallás ördögeiként emlegetni, ezt történt ezúttal is.


A természeti hit istene szarvakat viselt. Ebbõl okszerûen következett az, hogy a pogányok, vagyis a régi isteneik mellett kitartó emberek azért nem tértek át az új hitre, mert a Sátán hívei! Lehettek nemes lelkû, erkölcsi szempontból tisztább életûek a keresztényeknél, nem számított... hiszen nem tértek át.

A wiccák és a boszorkányok ellen felhozott vád, miszerint a gonosz, vagyis a Sátán követõi volnának, egyszerûen nevetséges. Az ördög fogalma vallási kitaláció, és figyelemre méltó, hogy az Újtestamentum megjelenése elõtt egy hangsúlyos szó sem esik a gonoszról a Bibliában. A Sátán gonoszként való értelmezése egy fokozatosan torzult értelmû fordítási hiba következménye. Az eredeti, arámi héber nyelv Ha-satan szava mindössze versenytársat, illetve ellenfelet jelent, az ógörög fordító kezén változott a diabolos szóra, így lett belõle gonosz. Nem ártana emlékezni rá, hogy az ellentétek egységébõl összeálló egész a mindent mozgásban tartó legfõbb erõ, ez világszerte általánosan elterjedt elképzelés.

b-71


A fény és az árnyék, a jó és a rossz összetartozó fogalmak. Az õsi idõk istenségei nagyon is emberformájúak voltak, a természetük jó és rossz oldala a létezés kétértelmûségét tudatta. Az új, hibátlan, mindenható, szeretõ Isten és az emberre hasonlító régi istenek között kiengesztelhetetlen ellentét feszült, jóllehet a fehéret nem láthatnánk a fekete nélkül, a Mindenható egysíkú istenképe mégis kialakult.
Háromszáz éven át tombolt a boszorkányság elleni tébolyult harc. Durva becslések szerint a boszorkányüldözés (javarészt a felvilágosult reneszánsz korszak) idején kilencmillió nõt, férfit és gyermeket végeztek ki, vagy kínoztak halálra a hamis vádak bûvöletében. Természetesen nem mindegyikük volt pogány. A boszorkányüldözés pompás alkalmat kínált egyeseknek, hogy leszámoljanak politikai vagy családi ellenségeikkel, illetve azokkal, akiket irigyeltek.


A hisztérikus gyûlölködés terjedésére és következményeire nézve tökéletes példa a felakasztott salemi boszorkányok (Angliában nem égették, hanem akasztották a boszorkányokat) esete.
Angliában 1951-ben helyezték hatályon kívül a boszorkányok ellen hozott törvényeket. Kissé megkésve, de végre lehetõség nyílt rá, hogy a boszorkányok szót emelhessenek saját érdekükben. Elsõként dr. Gerald Bousseau Gardner írta meg a boszorkányok nézõpontjából a mágia történetét, és több könyvet írt az angol wiccák hitérõl és szertartásairól, mivel a vallás kihalásától tartott. Attól a pillanattól fogva az emberek özönlöttek a boszorkánytársulásokba. Neki köszönhetõ, hogy feléledt a mesterség számos változata.
A vallás óriási utat tett meg a szerény õskori kezdetek óta. A hitvilág másik elemi részecskéje, a boszorkányság szintén. Közben megedzõdött, felnõtt feladataihoz, világszerte elterjedt, végül törvényesen elismert eszmévé vált.
Igen a boszorkányság helyet követelt magának a múlt történelmében, amint megvan a helye a jelenben és a jövőben is."


(Raymond Buckland: Complete Book of Witchcraft)





b-12



Árnyak könyve

A mesterségbeli tudást eredetileg szóbeli hagyományok õrizték, semmit nem foglaltak írásba. A dühödt boszorkányüldözések idõszakában a boszorkányok kénytelenek voltak titkos társaságokba visszavonulni, apránként elszigetelõdtek egymástól. Tudásuk megmentése érdekében kezdték írott formában rögzíteni hagyományaikat. Miután titokban találkoztak - visszahúzódtak az árnyékba -, a szertartások könyvét az Árnyak könyvének nevezték, s mind a mai napíg így hívjuk. A kovenekben egyetlen könyvet használtak, bár a tagoknak odahaza van saját varázskönyvük, amibe a maguk legjellemzõbb szakterületével kapcsolatos feljegyzések kerülnek (pl. gyógynövényismeret, asztrológia, gyógyítás, szertartási szövegek, fohászok).

Ám valaha az összes szertartás leírása csak a közös tulajdonú könyvben volt meg. A fontos írást a pap/papnõ tartotta magánál, és gondoskodott a biztonságáról. E megoldás hátránya volt, hogy ha rátaláltak a boszorkányság ellenségei, a tulajdonossal együtt megsemmisítették. A különféle boszorkánytársaságoknak saját szertartási könyvük van.
Az Árnyak könyve (angol rövidítése: BOS) a boszorkányok spirituális hitvallásának írott bizonysága. Nem árt, ha tudod, hogy nem volt, és nincs egyetlen, mindenki által elfogadott Nagy szertartáskönyv, népszerû nevén varázskönyv.


b-77


Az Árnyak könyve: A spirituális leckék, feladatok, varázslatok, mágikus szabályok gyûjteménye, amelybe minden fontos összefüggést is bejegyeznek a boszorkányok.
Ma már a legtöbb boszorkány saját varázskönyvet készít magának, ez lesz az Árnyak könyve. Nem más ez, mint egy üres füzet, amelybe beleírnak mindent, amirõl úgy gondolják, hogy boszorkányként hasznos lehet számukra. Nyiss mielõbb egy ilyen varázskönyvet. Bármiféle füzet megteszi, csak legyen benne elég hely, mert lesz mit beleírnod.
Az Árnyak könyvérõl a wiccában elõször Gardner írt. Egyesek a Megvilágosodás könyvének nevezik, hiszen a sötét középkor idején szinte egyedül a boszorkányok élesztgették a világossák pislákoló lángját, miközben megõrizték könyveikben az õsi tudást, s megvédték a bölcsesség bástyáit a tudatlanság ellenében. Ha valakinél varázskönyvet találtak a boszorkányégetések idején, arra kínpad és halál várt.
Az Árnyak könyve igen nagy hatású segédeszköz, a mágikus praktikák foglalata. Az évek múlásával varázsereje is nõ, terjedelmével egyenes arányban. Írj bele kézzel, és vigyázz rá úgy, mint a szemed fényére. Soha ne add ki a kezedbõl.


Az Árnyak könyve általában a következõket tartalmazza:
- varázslatok,
- rítusok,
- fohászok,
- mágikus megfelelések,
- a mágiára vonatkozó ismeretek.


b-72


Ezen kívül lehetnek benne:
- ráolvasások,
- képek vagy ábrák,
- táblázatok (pl. hold- vagy dagálytáblázat),
- jelképek,
- az Istenek, Istennõk fejezete,
- kovenrõl szóló fejezet,
- a mágusmunka menetének és tapasztalatainak megörökítése.


Ez a saját könyved, azt írsz bele, amit akarsz. Sok boszorkány ma már több információt tárol a számítógépen, mint a Varázskönyvben. Ezt könnyebb lehívni és rendezni, mégsem vetekedhet egy kézzel írott könyv varázserejével. Ha úgy gondolod, mindkét megoldással élhetsz.
Akár el is rejtheted a könyvedet, vagy kiteheted az oltárra.
Thot, a könyvek ura (az írás, a mágia és a bölcsesség íbiszfejû egyiptomi istene) kitûnõ védszellem az Árnyak könyve számára.


A mágikus írások másik nagy oltalmazója Tao-csün, a tao ura. õt is felszólíthatod könyved védelmére.
Az Árnyak könyvének ritkán van szerzõi joga, és ez nem véletlen, hiszen minden könyvben több, elõdeink által megfogalmazott passzust is lehet találni. A boszorkányok megbíznak egymásban, és számítanak egymásra a könyv tartalmának összeállításában. Ha te például megjegyeznéd a könyvedben, amit a jövõ generációinak írsz, hogy ki volt a forrásod, köszönet érte! Legyünk tisztességesek! Az idegen szöveg gyakran összeolvad az eredeti anyaggal.
Bárki, bármilyen vallás híveként készíthet személyes varázskönyvet, ahová bejegyzi a neki tetszõ, illetve a különösen hatékony imákat, a spirituális szempontból fontosnak vélt jelenségeket, saját érzelmeinek hangot adó verseit, a Szellem ihletésére készített rajzait.


(Eileen Holldand: The Wicca handbook,
Silver Raven Wolf: Teen wich. Wicca for a new generation)




b-69
 
SylaDátum: Vasárnap, 2011-07-03, 10:27:13 | Üzenet # 2
Felhasználó
Csoport: Felhasználók
Üzenetek: 14
Állapot: Offline
Quote (István)
végre lehetõség nyílt rá, hogy a boszorkányok szót emelhessenek saját érdekükben. Elsõként dr. Gerald Bousseau Gardner írta meg a boszorkányok nézõpontjából a mágia történetét, és több könyvet írt az angol wiccák hitérõl és szertartásairól, mivel a vallás kihalásától tartott. Attól a pillanattól fogva az emberek özönlöttek a boszorkánytársulásokba. Neki köszönhetõ, hogy feléledt a mesterség számos változata.

Ez nagyon klassz, csak kár hogy tényleg elég sokáig tartott. sad

Na meg az egész egyben nagyon érdekes olvasmány. A "Tündérvilághoz" hasonlóan, ezt is érdemes volt elolvasni.
;)
 
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Keresés:

Copyright - Best Friends Club - by Isván 2010 © 2024