Férfi
utónevek, keresztnevek
jelentése, eredete
J - Zs
J
JÁCINT - görög-latin; jelentése: a virág neve.
JAGELLÓ - lengyel-litván; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.
JAKAB - héber; jelentése: (bizonytalan).
JÁKÓ - a Jákob önállósult becézőjéből.
JÁKOB - a Jakab eredeti alakváltozata.
JAKUS - a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.
JÁNOS - héber-görög-latin; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
JANUÁR - latin; jelentése: Janus istennek szentelt.
JÁRFÁS - a Gyárfás régi magyar alakváltozata.
JÁZON - görög-német-magyar; jelentése: gyógyulást hozó.
JENŐ - magyar; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs
neve.
JEREMIÁS - héber-görög-latin; jelentése: Isten felemel.
JEROMOS - görög; jelentése: szent nevű.
JOAKIM - héber; jelentése: Jahve felkelt.
JÓB - héber; jelentése: tűrő, üldözött.
JOEL - héber; jelentése: Jahve az Isten.
JOHANN - héber; jelentése: Isten kegyes ajándéka.
JÓNÁS - héber; jelentése: galamb.
JONATÁN - héber; jelentése: Isten ajándéka.
JORDÁN - héber; jelentése: lefelé folyó.
JOZAFÁT - héber; jelentése: Jahve ítél.
JÓZSEF - héber; jelentése: Jahve + gyarapítson.
JÓZSIÁS - héber; jelentése: Isten a védelmezőm.
JÓZSUA - héber; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.
JUKUNDUSZ - latin; jelentése: kellemes (ember).
JULIUSZ - a Juliánusz alakváltozata.
JULIÁNUSZ - latin; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.
JUSZTIN - a Jusztusz továbbképzett alakja.
JUSZTUSZ - latin; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.
JUTAS - török-magyar; jelentése: faló, nyelő.
K
KABOS - a Jakab név régi magyar Jakabos
megfelelőjének rövidülése.
KADA - magyar; jelentése: (ismeretlen).
KADOSA - magyar; jelentése: (ismeretlen).
KAJETÁN - latin; jelentése: Gaeta városából való férfi.
KÁL - török-magyar; jelentése: marad.
KÁLEB - héber; jelentése: merész, bátor, indulatos.
KÁLMÁN - török-magyar; jelentése: maradék.
KALVIN - latin; jelentése: kopasz.
KAMILL - latin; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál
szolgált.
KAMILLÓ - a Kamill olasz megfelelője.
KÁIN - héber; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.
KÁN - magyar; jelentése: (ismeretlen).
KANDID - latin; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.
KANUT - skandináv; jelentése: előkelő származású férfi.
KAPLONY - török-magyar; jelentése: tigris.
KAPOLCS - török-magyar; jelentése: (ismeretlen).
KARÁCSON - magyar; jelentése: karácsony.
KARÁD - török-magyar; jelentése: (ismeretlen).
KARDOS - magyar; jelentése: a szó maga.
KARION - görög; jelentése: Karia tartományból való férfi.
KÁRMÁN - német-magyar; jelentése: derék ember.
KÁROLY 1. - magyar; jelentése: karvaly, turul; 2. - germán-latin;
jelentése: legény, fiú.
KARSA - török-magyar; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.
KARTAL - török-magyar; jelentése: kánya, sas.
KÁSZON - magyar; jelentése: (ismeretlen).
KASSZIÁN - latin; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.
KASZTOR - görög; jelentése: önmagát kitüntető.
KATAPÁN - görög-magyar; jelentése: feljebbvaló.
KAZIMÍR - lengyel; jelentése: békealapító; békebontó.
KÁZMÉR - a Kazimír magyarosabb alakja.
KELED - magyar; jelentése: (ismeretlen).
KELEMEN - latin; jelentése: jámbor, szelíd.
KELEN - a Kelemen rövidülésének alakváltozata.
KEMENES - magyar; jelentése: kemencés.
KENDE - kazár magyar; jelentése: régi kazár méltóságnévből.
KENESE - szláv-magyar; jelentése: a király vagy a herceg
birtoka.
KENÉZ - gót-szláv-magyar; jelentése: herceg.
KERECSEN - magyar; jelentése: kerecsensólyom.
KERÉNY - latin; jelentése: lándzsás.
KERESZTÉLY - latin-magyar; jelentése: Krisztushoz tartozó,
keresztény.
KESZŐ - török-magyar; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.
KEVE - magyar; jelentése: kövecske.
KEVIN - kelta; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.
KILÉNY - a Kilián régi magyar alakváltozata.
KILIÁN - kelta; jelentése: szerzetes.
KIRILL - a Cirill görögös változata.
KLEOFÁS - görög; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.
KLEON - görög; jelentése: dicsőség.
KLÉTUS - görög-latin; jelentése: jó segítő.
KOCSÁRD - a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.
KOLOS - német-latin-magyar; jelentése: iskolához tartozó,
tanító, tanuló
KOLUMBÁN - latin; jelentése: galamb.
KOLUMBUSZ - latin; jelentése: hímgalamb.
KONRÁD - német; jelentése: merész + tanács.
KONSTANTIN - latin; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd,
állhatatos, következetes.
KONT - magyar; jelentése: (ismeretlen).
KOPPÁNY - török-magyar; jelentése: méltóságnév.
KORIDON - latin; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.
KORIOLÁN - latin; jelentése: Corioliból való férfi.
KORNÉL - latin; jelentése: somfa; szarv.
KORVIN - latin; jelentése: holló.
KÓSA - magyar; jelentése: kos.
KOZMA - latin; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.
KÖTÖNY - török-magyar; jelentése: élőlény hátsó része.
KRISTÓF - görög; jelentése: Krisztust hordozó.
KRISZTIÁN - latin; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
KUND - magyar; jelentése: méltóságnév.
KUNÓ - a Konrád német becézőjébõl.
KURSZÁN - török; jelentése: keselyű.
KÜRT - török-magyar; jelentése: vihar.
L
LABORC - bolgár-szláv-török; jelentése: hős
párduc.
LADOMÉR - a Vladimir régi magyar formája.
LAJOS - germán-francia; jelentése: hírnév + háború.
LAMBERT - német; jelentése: országszerte híres.
LANTOS - magyar; jelentése: a szó maga.
LARION - az Ilárion önállósult szláv becézője.
LÁSZLÓ - szláv; jelentése: hatalom + dicsőség.
LÁZÁR - héber-görög-latin; jelentése: Isten a segítőm.
LÁZÓ - a Lázár becézőjéből önállósult.
LEANDER - görög-latin; jelentése: a nép fia.
LEHEL - magyar; jelentése: a szó maga.
LÉL - finnugor-magyar; jelentése: kürtös, kürtfúvó.
LÉNÁRD - germán; jelentése: erős, mint az oroszlán.
LEÓ - görög; jelentése: oroszlán.
LEON - a Leó görög változatából.
LEONÁRD - német-francia; jelentése: erős, mint az oroszlán.
LEONIDÁSZ - görög; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.
LEOPOLD - germán; jelentése: merész a népben és a hadseregben.
LEVENTE - magyar; jelentése: levő, létező.
LÉVI - héber; jelentése: szövetség.
LIBERÁTUSZ - latin; jelentése: felszabadított.
LIBÉRIUSZ - latin; jelentése: szabad.
LIONEL - francia-angol; jelentése: oroszlán.
LIPÓT - a Leopold bajor változatából.
LÍVIUSZ - latin; jelentése: ólomszínű, kékes.
LIZANDER - spártai-latin; jelentése: (ismeretlen).
LORÁND - a Lóránt régies változata.
LÓRÁNT - germán; jelentése: dicsőség + merész.
LOTÁR - ófrank-német; jelentése: hírneves harcos.
LÕRINC - latin; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval
díszített.
LUCIÁN - latin; jelentése: Lucius családjából származó.
LÚCIUSZ - latin; jelentése: virradatkor született.
LUKÁCS - latin; jelentése: Luciana tartományból való férfi.
M
MAGNUSZ - latin ; jelentése: nagy növésű, magas
termetű.
MAJLÁT - magyar; jelentése: (ismeretlen).
MAKABEUS - héber; jelentése: kalapácsoló.
MAKÁR - görög; jelentése: boldog.
MALAKIÁS - héber; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.
MANASSÉ - héber; jelentése: az elfelejtett ember.
MANDEL - germán; jelentése: mandula.
MANFRÉD - német; jelentése: erős, férfias, védelmező.
MANÓ - a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.
MÁNUEL - az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.
MARCELL - latin; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.
MARCIÁN - latin; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.
MARIÁN - latin; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.
MÁRIÓ - a Máriusz olasz változatából.
MÁRIUSZ - latin; jelentése: férfi.
MÁRK - a Márkus rövidüléséből.
MARKÓ - a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából.
MÁRKUS - latin; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.
MARÓT - szláv-magyar; jelentése: Morava menti, morva.
MÁRTON - latin; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.
MARTOS - a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar
származékából.
MÁRTON - héber; jelentése: Jahve ajándéka.
MÁTYÁS - héber-latin; jelentése: Jahve ajándéka.
MÁTÉ - héber; jelentése: Jahve ajándéka.
MAXIM - latin ; jelentése: nagy növésű, magas.
MAXIMILIÁN - latin; jelentése: nagy növésű, magas.
MEDÁRD - német; jelentése: hatalmas + erős.
MEGYER - magyar; jelentése: magyar.
MELITON - görög; jelentése: mézzel teletöltő.
MENDEL - az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.
MÉNRÓT - ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.
MENYHÉRT - héber; jelentése: királyi fény.
METÓD - görög-latin; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.
MIHÁLY - héber; jelentése: az Istenhez hasonló.
MIKE - a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.
MIKEÁS - héber-latin; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?
MIKES - a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MIKLÓS - görög-szláv; jelentése: győzelem + nép.
MIKÓ - a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MIKSA - a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MILÁN - szláv; jelentése: kedves.
MILOS - a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.
MIRKÓ - szláv; jelentése: (ismeretlen).
MIRON - görög; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.
MODESZTUSZ - latin; jelentése: egyszerű, szerény.
MÓR - a Móric rövidüléséből.
MORGAN - welszi; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.
MÓRIC - latin; jelentése: mór, szerecsen.
MÓZES - héber; jelentése: vízből kihúzott.
N
NÁNDOR - vitás eredetű; jelentése:
(bizonytalan).
NAPÓLEON - olasz; jelentése: Nápoly városából való férfi.
NÁTÁN - héber; jelentése: Isten adta.
NÁTÁNIEL - héber; jelentése: Isten adta.
NEMERE - szláv-magyar; jelentése: nyughatatlan.
NESZTOR - görög; jelentése: mindig hazatérő.
NIKANDER - görög-latin; jelentése: győztes férfi.
NIKÉTÁS - görög; jelentése: győztes, diadalmaskodó.
NIKODÉMUSZ - görög-latin; jelentése: a hadinép legyőzője.
NOÉ - héber; jelentése: nyugalom ,vigasztalás.
NOEL - latin; jelentése: karácsonykor született.
NÓNUSZ - latin; jelentése: kilencedik gyermek.
NORBERT - német; jelentése: északi fény.
NORMAN - angol; jelentése: normann férfi, északi ember.
NYÉK - magyar; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó
népcsoport tagja.
O
OBERON - francia; jelentése: tündérek
segítségével uralkodó.
ODILÓ - az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.
ODISSZEUSZ - görög-latin-magyar; jelentése: mondai hős neve.
ODÓ - az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.
OGUZ - török-magyar; jelentése: nyíl.
OKTÁVIÁN - latin; jelentése: nyolcadik (gyermek).
OLAF - skandináv; jelentése: az ősök ivadéka.
OLIVÉR - latin; jelentése: olajfaültető.
OMÁR - héber-arab; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó,
hosszú életű.
OMPOLY - latin-magyar; jelentése: Ampelum városból való.
OND - magyar; jelentése: tizedik szülött gyermek.
ORBÁN - latin; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.
ORBÓ 1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka. 2. - szláv; jelentése: fűz.
ORESZTÉSZ - görög; jelentése: hegyi lakó.
ORFEUSZ - görög; jelentése: árva, egyedüli, magányos.
ORION - görög; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.
ORMOS - magyar; jelentése: orom.
OSZKÁR 1.- északi germán; jelentése:jó dárda; 2.- ír-kelta; jelentése:szarvast
kedvelő.
OSZLÁR - kun; jelentése: jászok, jász férfiak.
OSSZIÁN - kelta-skót; jelentése: (ismeretlen).
OSZVALD - német; jelentése: istenség + hatalom.
OTMÁR - német; jelentése: vagyon + híres.
OTTÓ - germán; jelentése: vagyon + híres.
OTTOKÁR - német; jelentése: birtokot megőrző.
OVÍDIUSZ - latin; jelentése: juh.
OZOR - török-magyar; jelentése: úz férfi.
OZSVÁT - az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.
Ö
ÖDÖN - germán; jelentése: az öröklött birtokot
megőrző.
ÖRKÉNY - török-magyar; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.
ÖRS - török-magyar; jelentése: férfi, hős.
ÖZSÉB - görög-latin; jelentése: istenfélő, jámbor.
P
PÁL - latin; jelentése: kicsi, kis termetű
férfi.
PALMER - latin; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok.
PAMFIL - görög; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt.
PANTALEON - görög; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden
tekintetben olyan, mint egy oroszlán.
PÁRIS - görög; jelentése: Parisz trójai hős nevéből.
PASZKÁL - görög-héber-latin; jelentése: húsvét.
PATONY - magyar; jelentése: (ismeretlen).
PATRÍCIUS - latin; jelentése: rómainak született nemes.
PATRIK - a Patrícius ír rövidülése.
PÁZMÁN - német-magyar; jelentése: jobb + férfi.
PEDRÓ - görög-spanyol; jelentése: kő, kőszikla.
PELÁGIUSZ - görög; jelentése: tengerész, tengeri utazó.
PELBÁRT - a Filibert alakváltozata.
PELLEGRIN - latin-magyar; jelentése: jövevény, zarándok.
PENTELE - görög-magyar; jelentése: könyörületes; oroszlán.
PERIKLÉSZ - görög; jelentése: nagyon híres.
PÉTER - héber-görög-latin; jelentése: kőszikla.
PETÕ - a Péter rövidült, kicsinyítőképzős származéka.
PETRÓNIUSZ - etruszk-latin; jelentése: edzett férfi; ürü.
PETÚR - a Péter név régi helyesírás szerinti alakváltozata.
PIUSZ - latin; jelentése: szelíd, jámbor, kegyes, béketűrő.
PLACID - latin; jelentése: szelíd, csendes, békés, barátságos.
POLIDOR - görög; jelentése: adakozó, bőkezű.
POLIKÁRP - görög-latin; jelentése: bő gyümölcsöt termő.
PONGOR - a Pongrác régi magyar becézőjéből.
PONGRÁC - latin; jelentése: minden + erő, hatalom.
PORFIR - görög; jelentése: bíborba öltözött.
PRÍMUSZ - latin; jelentése: elsőszülött fiú.
R
RABÁN - ófelnémet; jelentése: holló.
RADAMESZ - egyiptomi; jelentése: (ismeretlen).
RADISZLÓ - szláv; jelentése: vidám dicsőség.
RADOMÉR - szláv; jelentése: vidám + béke.
RAFAEL - héber; jelentése: Isten meggyógyít.
RÁFIS - a Rafael rövidített, kicsinyítőképzős származékából.
RAJMUND - német; jelentése: okos védő.
RAJNALD - német; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.
RALF - angol; jelentése: oltalmazott, védett.
RAMÓN - germán-spanyol; jelentése: okos védelmező.
RÁPOLT - német; jelentése: merész tanácsadó.
RÁTOLD - német; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.
RAUL - germán-francia; jelentése: dicső farkas.
RAZMUS - az Erazmus rövidülése.
REGINALD - német; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.
REGŐ - magyar; jelentése: (ismeretlen).
REMIG - latin; jelentése: hajós, evezős.
RÉMUSZ - latin; jelentése: mondabeli névalkotás.
RENÁTÓ - latin; jelentése: újjászületett.
REZSŐ - magyar; jelentése: (ismeretlen).
RICHÁRD - német; jelentése: erős fejedelem.
RÓBERT - német; jelentése: fényes hírnév.
ROBIN - a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből
RODION - görög; jelentése: rózsa.
RODRIGÓ - germán-spanyol; jelentése: híres uralkodó.
RÓKUS - germán-latin; jelentése: (ismeretlen).
ROLAND - német; jelentése: vakmerő hős.
ROLF - a Rudolf önállósult német becézője.
ROMÁN - latin; jelentése: római, latin.
RÓMEÓ - olasz; jelentése: Rómába zarándokló.
ROMULUSZ - latin; jelentése: mondabeli névalkotás.
RONALD - német; jelentése: erős uralkodó.
RUBEN - héber; jelentése: nézzétek, egy fiú!
RUDOLF - német; jelentése: dicső farkas.
RÚFUSZ - latin; jelentése: vörös.
RUPERT - a Róbert német alakváltozata.
RUSZLÁM - orosz; jelentése: oroszlán.
RUSZTEM - perzsa; jelentése: vidéki.
S
SALAMON - héber; jelentése: békés, szelíd.
SÁMSON - héber; jelentése: nap, napocska, napsütés.
SAMU - a Sámuel rövidüléséből.
SÁMUEL - héber; jelentése: Isten meghallgatott.
SÁNDOR 1. - görög-olasz-német; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen
oltalmazó
2. - török; jelentése:
akarat.
SAUL - héber; jelentése: kért.
SEBES 1. - magyar; jelentése: a szó maga. 2. - a Sebestyén
régi becéző rövidülése.
SEBESTYÉN - görög-latin; jelentése: magasztos, felséges.
SEBÕ - vitás; jelentése: (bizonytalan).
SELTON - óangol; jelentése: városszéli.
SEMJÉN - a Simeon régi magyar változata.
SIMEON - héber; jelentése: meghallgattatás.
SIMON - a Simeon rövidüléséből.
SION - héber; jelentése: erősség, vár, hegy.
SOLT - a Zsolt régi magyar alakváltozata.
SÓLYOM - magyar; jelentése: a szó maga.
SOMA - magyar; jelentése: som.
STEFÁN - görög; jelentése: korona.
SURÁNY - török-magyar; jelentése: török méltóságnév.
SZ
SZABIN - latin; jelentése: a szabinok népéhez
tartozó férfi.
SZABOLCS - magyar; jelentése: (ismeretlen).
SZALÓK - török-magyar; jelentése: (ismeretlen).
SZALVÁTOR - latin; jelentése: megváltó, üdvözítő.
SZALVIUSZ - latin; jelentése: sértetlen, ép.
SZANISZLÓ - szláv; jelentése: állandó dicsőség.
SZEBASZTIAN - görög; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült.
SZECSŐ - magyar; jelentése: (ismeretlen).
SZELIM - héber-arab; jelentése: szelíd.
SZEMERE 1. - magyar; jelentése: kis termetű. 2.-török;
jelentése: rontó, pusztító.
SZERÁF - héber-német; jelentése: tündöklő, nemes (ember).
SZERÉNIUSZ - latin; jelentése: derűs, vidám.
SZERGIUSZ - latin; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó.
SZERVÁC - latin; jelentése: megszabadított.
SZEVÉR 1. - latin; jelentése: komoly, szigorú. 2. - török eredetű; jelentése:
mormota.
SZEVERÉD - a Szigfrid régi magyar alakja.
SZIGFRID - germán; jelentése: győzelem + béke.
SZILÁRD - a Konstantin magyarító lefordítása.
SZILVÁNUSZ - latin; jelentése: erdő.
SZILVESZTER - latin; jelentése: erdő, erdő mellett lakó férfi.
SZILVIUSZ - latin; jelentése: erdő.
SZÍRIUSZ - latin; jelentése: Szíria tartományából való férfi.
SZIXTUSZ - görög-latin; jelentése: sima, finom.
SZOFRON - görög; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.
SZÓKRATÉSZ - görög; jelentése: szerencse, erő.
SZÓLÁT - a Szórád régi magyar alakváltozata.
SZOLÓN - görög; jelentése: ógörög államférfi nevéből.
SZÓRÁD - szláv; jelentése: (ismeretlen).
SZOVÁT - szláv- magyar; jelentése: (ismeretlen).
SZÖRÉNY - a Szeverin származéka.
T
TACITUSZ - latin; jelentése: csendes, hallgatag.
TADDEUS - héber-latin; jelentése: bátor szívű, elszánt, merész.
TÁDÉ - a Taddeus német becézője.
TAKSONY - török-magyar; jelentése: jóllakott, elégedett; vad,
kegyetlen, féktelen, szilaj.
TALBOT - angol; jelentése: véreb.
TAMÁS - arameus-görög; jelentése: iker; csodálatos.
TANKRÉD - germán-normann; jelentése: gondolkodó, tanácsadó.
TARÁZ - görög; jelentése: zavarba ejtő, nyugtalanító.
TARCAL - kun-magyar; jelentése: (ismeretlen).
TARDOS - magyar; jelentése: tar, kopasz.
TARJÁN - török-magyar; jelentése: méltóságnév.
TÁRKÁNY - kabar; jelentése: kovács.
TARZÍCIUSZ - görög-latin; jelentése: bátor.
TAS - török-magyar; jelentése: kő; jóllakott, megtelt.
TASZILÓ - olasz; jelentése: (ismeretlen).
TEÓ - a Teodor német rövidülése.
TEOBALD - német; jelentése: nép + merész.
TEODOR - görög-német-latin; jelentése: Isten ajándéka.
TEOFIL - görög-latin; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő.
TERESTYÉN - kelta-latin-magyar; jelentése: szomorú.
TÉTÉNY - török-magyar; jelentése: fejedelem.
TÉZEUSZ - görög-német-magyar; jelentése: alapító, törvényhozó.
TIBÁD - német; jelentése: nép + merész.
TIBOR - a Tiborc rövidülése.
TIBORC - latin; jelentése: Tibur városából való férfi.
TIHAMÉR - szláv-magyar; jelentése: csendet kedvelő.
TIMON 1. - görög; jelentése: tisztelt, megbecsült; 2. - fríz; jelentése: nép +
ember
TIMÓT - görög; jelentése: Isten becsülője.
TIMUR - török; jelentése: vas.
TIRZUSZ - görög-latin; jelentése: növényszár, kocsány, bot.
TITÁN - görög; jelentése: mondabeli névalkotás.
TITUSZ - latin; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei
galamb.
TIVADAR - görög-latin; jelentése: Isten ajándéka.
TÓBIÁS - héber-latin; jelentése: Jahve jó.
TÓDOR - a Teodor rövidüléséből.
TOMAJ - magyar; jelentése: vitás.
TOMOR - török-magyar; jelentése: vas.
TONUZÓBA - besenyõ-kun; jelentése: vadkan-apa
TÖHÖTÖM - török-magyar ; jelentése: fejedelem.
TÖMÖR - török-magyar; jelentése: vas.
TÖRTEL - török-magyar; jelentése: a négy vidék ura.
TRISZTÁN - francia-magyar; jelentése: szomorú.
TUDOR - welszi; jelentése: Isten ajándéka.
U
UBUL - görög-magyar; jelentése:
(ismeretlen).
UGOD - szlovák-magyar; jelentése: magyar.
UGOR - szlovák-magyar; jelentése: magyar
UGRON - szláv-magyar; jelentése: magyar.
ULÁSZLÓ - latin-szláv; jelentése: (ismeretlen).
ULRIK - német; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.
UPOR - magyar; jelentése: (ismeretlen).
URBÁN - az Orbán régebbi alakváltozata.
URIÁS - héber; jelentése: Jahve az én világosságom.
URIEL - héber; jelentése: Jahve által felvilágosított, Jahve segítségével
tisztánlátó.
UROS - magyar; jelentése: úr.
UZOR - török-magyar; jelentése: úz férfi.
V
VAJK - török-magyar; jelentése:
gazdag.
VALDEMÁR - germán; jelentése: uralom + hírnév.
VALENTIN - latin; jelentése: erős, egészséges.
VALÉR - latin; jelentése: erős, egészséges.
VALTER - német; jelentése: uralkodó sereg.
VÁRKONY - török-avar-magyar; jelentése: (ismeretlen).
VARSÁNY - alán-magyar; jelentése: (ismeretlen).
VÁSZOLY - görög-szláv; jelentése: királyi.
VAZUL - görög-szláv-magyar; jelentése: királyi.
VÁZSONY - magyar; jelentése: (ismeretlen).
VENCEL - német-szláv; jelentése: koszorú + dicsőség.
VENDEL - német; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.
VERNER - német; jelentése: megőrzés + sereg.
VERSÉNY - magyar; jelentése: varsa, halfogó szerszám fiókja.
VIÁTOR - latin; jelentése: utazó, utas.
VID - a Gujdó délszláv megfelelője.
VIDA - a Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIDOR - magyar; jelentése: vidám.
VIDOS - a Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIKTOR - latin; jelentése: győző, győztes.
VILIBALD - német; jelentése: akaraterős + merész.
VILMOS - latin-germán; jelentése: erős akaratú védelmező.
VINCE - latin; jelentése: győztes.
VIRGIL - latin; jelentése: szűz.
VITÁLIS - latin; jelentése: életerős, eleven.
VITÉZ - magyar; jelentése: a szó maga.
VITOLD - német; jelentése: az erdőben uralkodó.
VITUS - latin-magyar; jelentése: szíves, készséges, jóindulatú,
szófogadó.
VLADIMÍR - szláv; jelentése: hatalom + béke.
VOLFRAM - német; jelentése: farkas + holló.
X
XAVÉR - spanyol; jelentése: Xavér községből
való.
Z
ZÁDOR - szláv-magyar;
jelentése: erőszakos.
ZÁGON - szláv-magyar; jelentése: dűlő mögötti terület.
ZAJZON - magyar; jelentése: (ismeretlen).
ZAKARIÁS - héber-latin; jelentése: Jahve emlékezik.
ZAKEUS - héber; jelentése: igazságos, ártatlan.
ZALÁN - török-magyar; jelentése: dobó, ütő.
ZÁMOR - magyar; jelentése: szántó.
ZARÁND - magyar; jelentése: arany.
ZDENKÓ - latin-szláv; jelentése: Sidon városából való férfi.
ZEBULON - héber; jelentése: zebulon törzsből származó férfi.
ZEKŐ - magyar; jelentése: (ismeretlen).
ZÉNÓ - görög-latin; jelentése: Zeusztól származó.
ZERIND - magyar; jelentése: szerb.
ZÉTÉNY - magyar; jelentése: (ismeretlen).
ZOÁRD - türk-magyar; jelentése: (ismeretlen).
ZOBOR - szláv-magyar; jelentése: gyülekezés.
ZOLTÁN - török-magyar; jelentése: fejedelem.
ZOMBOR - szláv-magyar; jelentése: bölény.
ZORÁN - délszláv; jelentése: hajnal.
ZOTMUND - német-magyar; jelentése: erős, gyors, merész; védő,
védelmező, pártfogó.
ZS
ZSADÁNY - magyar; jelentése:
(ismeretlen).
ZSIGMOND - germán; jelentése: gyzelmes védő.
ZSOLT - magyar; jelentése: (ismeretlen).
ZSOMBOR - bolgár-török-magyar; jelentése: bölény.