Egy nap egy kis pillangó látszott egy félig nyitott selyemgubóban.
Egy férfi ült és nézte a pillangót néhány óráig, ahogy küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül.
Aztán úgy tűnt, a folyamat teljesen megállt.
Úgy látszott, mindent megtett, amit tudott, és semmi többre nem képes.
A férfi eldöntötte, segít a pillangónak: fogott egy ollót és kinyitotta a selyemgubót.
A pillangó könnyen kijutott.
De a teste összeaszott volt, gyenge és a szárnyai összezsugorodtak.
A férfi tovább nézte, mert várta, hogy bármelyik pillanatban kinyílhatnak a szárnyak, megnőnek,
kitárulnak és képesek lesznek elvinni a pillangó testét,
szilárdak és erősek lesznek.
Semmi nem történt!
A pillangó az életét ebben a gyenge testben, összeaszott szárnyakk ... Tovább »

HULLÓ FALEVÉL

Az erdő hangja

Ó mily csodás az erdő
Madár ének benne zengő
Szarvas is benne leli párját
Zengő szózat érte kiált

Napsugár fűzi a fákat
Enyhe szellő simogatja az ágat
Szól a kakuk madár
Táncot lejt a napsugár

Tapsifüles elbújhat benne
Ha róka osonna épp erre
Mókus ugrik ágról-ágra
Jó mogyorót lakmározza

Csendes patak vize csobban
Halkan simul,partját mos ... Tovább »

Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelõre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bõrét nem félti,
és a szellõ is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombo ... Tovább »

Zelk Zoltán: Őszi mese

Egy magas fa legfelső ágán élt a kis falevél. Mostanában nagyon szomorú volt. Hiába jött játszani hozzá a szellő, csak nem vidult fel.
-Miért nem hintázol velem? - kérdezte a szellőcske. -Láttam, most mindig egy kismadárral beszélgetsz. Ugyan, mennyivel mulatságosabb ő nálamnál? No, de találok én is más pajtást!
A falevél erre sírva fakadt.

-Ne bánts, szellőcske, tudhatnád, mennyire szeretlek, és láthatod, milyen szomorú lett a sorsom. Azelőtt reggelenként arany napsugárban fürödtem, és fecskesereg köszöntött vidám jó reggelt. Most se napsugár, se fecskék. Hová lettek, miért hagytak el? Nézd az arcom, a nagy bánattól egészen megöregedtem, ... Tovább »

 Signor István

Ősz

Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...

Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja ... Tovább »

Színek jelentése

A színek jelentése kultúránként különbözhet, vagy hasonlíthat is. Elmondhatjuk, hogy minden színnek van pozitív és negatív szimbolikája is. Hatásuk, és az általuk felébresztett érzelmek függnek az adott szín árnyalatától, és persze nagyban személyiségünktől, hangulatunktól is.

Fehér

A szín hiánya. Világosságot, tiszteletet, tisztaságot, egyszerűséget, békét, ártatlanságot, erkölcsösséget, biztonságot, alázatot, sterilitást, bizonytalanságot, lemondást fejez ki. Távolinak tunő szín, a hideget, telet, semlegességet, de a reményt, könny ... Tovább »

 A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és ... Tovább »