"Merj álmodni, mert az álmok álmodói meglátják a holnapot.
Merj kívánni, mert a kívánság a remény forrása, s a remény éltet bennünket.
Merj nyúlni olyan dolgokért, amit senki más nem lát.
Ne félj olyat látni, amit senki más nem lát.
Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel...
Mások is ezekben fognak hinni.
Higgy a csodában, mert teli van vele az élet.
De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban, mert odabenn a lelkedben rejtőzik
A borúlátókat még az ág is húzza. Ha valaki hajlamos a
pesszimizmusra, gyakran a sikerét sem akarja tudomásul venni. A kudarc
pedig kudarcot szül. Ha te is a világ szerencsétlenjének érzed magad,
fogadd meg jó tanácsainkat.
Kudarcból kihívás
A kudarcoktól ne törj le, inkább kovácsolj belőlük tőkét. Az
optimista minden kudarcot kihívásnak, rögtön megoldandó feladatnak
tekint. Így nincs ideje sokáig nyalogatni sebeit. Ha ugyanis átadod
magát az önsajnálatnak, rendszerint egyik kudarc követi a másikat. Ne
ess ebbe a hibába! Az életben azok a sikeresek, akik mindig képesek
voltak újra és újra kezdeni.
Nyugtázd a sikert!
A borúlátók sokszor mindent csak a szeren
... Tovább »
Ha
majd belefáradsz abba, hogy az legyél, aki nem vagy, akkor majd végre
élvezheted az életet. Idővel rájössz, hogy ez nemcsak örömet szerez,
hanem valami sokkal mélyebbet ad: értelmet az életednek.
Paulo Costelho
A
foltmanók kicsi, fából készült emberkék voltak. Mindannyian Éli
fafaragómester keze alól kerültek ki. A mester műhelye messze fent a
hegyen állt, ahonnan szép kilátás nyílt a foltmanók kicsi falujára.
Mindegyik
manó másmilyen volt. Egyiknek nagy volt az orra, a másiknak a szája.
Némelyek magasak voltak, mások pedig alacsonyak. Egyesek kalapot
hordtak, míg mások kabátot viseltek. Két dolog azonban közös volt
bennük: ugyanaz a fafaragó készítette őket, és ugyanabban a faluban
laktak.
Ezt igazán érdemes elolvasni is és tanulni is belőle!
Egy napon azt kérte az
osztálytól a tanárnő, hogy minden osztálytársuk nevét írják föl egy
lapra úgy, hogy a nevek mellett maradjon egy kis üres hely. Gondolják
meg, mi a legjobb, amit mondani tudnak a társaikról, és azt írják a
nevek mellé. Egy teljes órába telt, mire mindenki elkészült és mielőtt
elhagyták az osztálytermet, a lapot átadták a tanárnőnek.
Hétvégén a tanárnő minden
diák nevét fölírta egy pap
... Tovább »
